Elmúlt 18 éves?
Ez a weboldal kizárólag nagykorúak számára tartalmaz tájékoztatást. A megfelelő gomb kiválasztásával tudja megerősíteni életkorát.
Ez a weboldal kizárólag nagykorúak számára tartalmaz tájékoztatást. A megfelelő gomb kiválasztásával tudja megerősíteni életkorát.
A dohányipar legfontosabb szereplői továbbra is azt remélik, hogy a szabályozók figyelembe veszik majd a legújabb, az egészségre kevésbé káros technológiák előnyeit. A szektor egyik legrangosabb konferenciáján több orvos is arra panaszkodott: megbélyegzik kollégái, amiért az ártalomcsökkentés támogatásával igyekszik segíteni betegein.
Mexikótól Ausztráliáig, Svédországtól Dél-Afrikáig pesszimisták a dohányipar legfontosabb szereplői és szakértői, mert úgy látják, a politikai döntéshozók a legtöbb esetben nem veszik figyelembe a legújabb technológiákat, és nem tesznek különbséget a jóval ártalmasabb cigaretta és az égéssel nem járó füstmentes termékek között – így foglalhatjuk össze az előadók véleményét a Global forum on nicotine (GFN) varsói konferenciáján. A megszólalók most már leginkább abban bíznak, hogy felnő egy generáció, amelyik nem csupán „útközben” ismerheti meg az egészségre kevésbé káros alternatívákat, például a hevítést, a nikotinpárnát és az e-cigarettát, mivel azok kezdettől fogva velük lesznek.
A dohányipari cégek unalomig ismételgetett álláspontja, hogy a dohányzást nem szabad elkezdeni, aki mégis megtette, szokjon le mielőbb, ha pedig erre sem hajlandó, tájékozódjon az ártalomcsökkentés lehetőségéről, hiszen terméktől függően 95 százalékkal kisebb károsanyag-kitettséget érhet el.
Még mielőtt valakiben is felvetődne a naiv gondolat, hogy a vállalkozások csődbe akarnának menni, tegyük hozzá,
a földön 1,1 milliárd ember dohányzik, tehát a cigarettára és a füstmentes termékekre akkor is hatalmas lenne az igény, ha egy váratlan fordulattal tömegek szoknának le egyik napról a másikra.
Nem mellesleg a nagy cégek a cigarettából származó bevételt költik a kevésbé káros alternatívák brutálisan drága, dollármilliárdokba kerülő fejlesztésére, és azzal érvelnek, ha valaki nem kívánja letenni a cigarettát, és náluk nem találja meg a kedvelt terméket, azonnal átmegy a konkurenciához, vagy illegális forrásból szerzi be – csakúgy, mint az alkoholtilalom idején.
Nem a GFN az első esemény, amelyen nagy egyetértés figyelhető meg azzal kapcsolatban, hogy másképp kellene szabályozni és adóztatni az ártalomcsökkentett termékeket, sőt, akár az egészségügyben is használni lehetne azokat. Több ország képviselője arra panaszkodott, hogy bár kínálna alternatívát az egészségre leginkább káros cigaretta helyett a vásárlóknak, a szigorú helyi szabályok miatt szinte esélye sincs tájékoztatni őket a lehetőségekről.
Több szakértő egyetértett abban is, hogy a tudomány legfrissebb állása alapján kellene döntést hozni ezekben a kérdésekben, nem pedig politikai szempontok szerint – az egyik dél-afrikai hozzászóló közölte, hogy a WHO és a kormányok nem istenek, ráadásul a világjárvány idején hozott döntések alaposan csorbították a hitelességüket.
Az iparágnak nem csupán az új technológia minél szélesebb körű megismertetéséért és a politikai támogatásáért kell küzdenie: elvárás lett vele szemben, hogy a környezeti ártalmakat is mérsékelje. Az egyik brit hozzászóló úgy fogalmazott,
eddig arra kellett koncentrálniuk, hogy a lehető legjobb és legkevésbé káros terméket hozzák létre, most pedig arra, hogy megfeleljen a fenntarthatósági igényeknek, ami rendkívül komplex feladat.
Eközben az alapvetésekkel is muszáj foglalkozniuk: az amerikai orvosok 65-70 százaléka például úgy gondolja, hogy a hevítéses technológia ugyanolyan veszélyes, mint a cigaretta, pedig ezt jelentős tanulmányok sora cáfolja határozottan.
A varsói konferencián orvosok is egymás után tartottak előadásokat, és többen azt állították, azonnal megbélyegzik őket, ha kiállnak az ártalomcsökkentés mellett. Pedig nem csupán a káros anyagok mérséklésében, hanem a kétlépcsős leszoktatásban is jó eredményeket mutatnak a füstmentes termékek.
Az már többször kiderült, hogy a drágítás és a tiltás nem javítja a leszokás esélyét, sőt, a biztonságos vásárlás helyett a feketepiac felé tereli a dohányosokat. Az sem segít, hogy szinte minden országban más szabályok vonatkoznak a dohánytermékek eladására és reklámozására, Dél-Amerikában és Afrikában arra panaszkodnak, hogy állandóan változnak ezek a törvények.
Európában eközben az egység hiánya a hátráltató tényező: míg az Európai Bizottság megkezdte a biztonságosabb nikotintermékekkel kapcsolatos uniós politika harmonizációs folyamatát, és például Svédország élen jár a füstmentes technológiában, addig mások, többek között Belgium, Hollandia és Franciaország még a dohánymentes nikotinpárnákat is betiltaná.